Pócza Viktória és Fábri Luca indult az idei Tudományos Diákköri Konferencián (TDK). Munkájuk az alábbi linken tekinthető meg:
A folytonossá tett szalmabála
Alternatív építőanyagok a kortárs építészetben - kutatói blog
A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
2014. december 13., szombat
2014. augusztus 8., péntek
További MILD HOME projektek
I. díjban részesült:
19. sorszámú pályamunka
Balázs Mihály DLA – BME
Pelényi Margit DLA - Mesteriskola
II. díjban részesült:
9. sorszámú pályamunka
Getto Tamás DLA
III. díjban részesült:
15. sorszámú pályamunka
Dicséretben részesült:
11. sorszámú pályamunka
17. sorszámú pályamunka
18. sorszámú pályamunka
23. sorszámú pályamunka
25. sorszámú pályamunka
19. sorszámú pályamunka
- Kovács Zsófia – BME
- Alkér Katalin – BME
- Pelle Zita – BME
- Balázs Marcell – Mesteriskola
- Kozma Zoltán – Mesteriskola
Balázs Mihály DLA – BME
Pelényi Margit DLA - Mesteriskola
II. díjban részesült:
9. sorszámú pályamunka
- Sztranyák Gergely
- Schunk Tímea
Getto Tamás DLA
III. díjban részesült:
15. sorszámú pályamunka
- Antal Gabriella – BME
- Bartha András – BME
- Gyulovics István – BME
- Nagy Balázs – BME
Dicséretben részesült:
11. sorszámú pályamunka
- Kronavetter Péter – BME
- Frikker Zsolt – Mesteriskola
- Nagy Iván – Mesteriskola
- Vörös Tamás – Mesteriskola
17. sorszámú pályamunka
- Csirmaz Annamária – MOME
- Fehér Borbála – MOME
- Bártfai-Szabó Gábor – MOME
- Pásztor Ádám – MOME
- Mizsei Anett – MOME
18. sorszámú pályamunka
- Borsos Melinda – BME
- DimitrijevicTijana – BME
- Szántay Zsófia – BME
- Kovács-Magyari Zsuzsa – BME
- Szentirmai Boglárka – BME
- Épületenergetika: Abou Abdo Tamás
23. sorszámú pályamunka
- Csáki Péter – Mesteriskola
- Kovács Dávid – Mesteriskola
- Juhász Kristóf - Mesteriskola
- Kalmár László – Mesteriskola
25. sorszámú pályamunka
- Engloner Gyöngyvér – Vándoriskola
- Heli Judit – Vándoriskola
- Komsa Réka – Vándoriskola
2014. július 18., péntek
MILD HOME PROJEKT bemutatása
A projektről
A 2013 szeptemberében kiírt pályázatra a magyar posztgraduális építészképzésben résztvevők kaptak meghívást. A pályázat eredményességét igazolja, hogy 30 pályamű érkezett be, melyből 28-at (2 db késve érkezett pályamunka kizárásra került) értékelt a Bíráló Bizottság. A meghívott intézményekből, valamint a győri Széchenyi István Egyetem Épülettervezési Tanszékén futó MILD HOME projekt munkatársaiból álló építész zsűri előtt egy független szakértői csoport értékelte a beérkezett terveket. A pályamunkákat statikai, épületszerkezettani, épületgépészeti, energetikai, valamint költséghatékonysági szempontból vizsgálták a felkért szakértők.
A 2013 szeptemberében kiírt pályázatra a magyar posztgraduális építészképzésben résztvevők kaptak meghívást. A pályázat eredményességét igazolja, hogy 30 pályamű érkezett be, melyből 28-at (2 db késve érkezett pályamunka kizárásra került) értékelt a Bíráló Bizottság. A meghívott intézményekből, valamint a győri Széchenyi István Egyetem Épülettervezési Tanszékén futó MILD HOME projekt munkatársaiból álló építész zsűri előtt egy független szakértői csoport értékelte a beérkezett terveket. A pályamunkákat statikai, épületszerkezettani, épületgépészeti, energetikai, valamint költséghatékonysági szempontból vizsgálták a felkért szakértők.
Tervezési feladat
Gondolatok a MILD HOME és Eco Green Village kapcsán
Felelősséggel tartozunk környezetünk megóvásáért, építészként pedig épített környezetünk formálásáért. Az építés olyan tevékenység, ami rengeteg energiát emészt fel. Ezért nem mindegy, miből és milyen módon építkezünk. Nem feltétlenül az általánosan elterjedt anyagok és technológiák jelenthetik a megoldást. Új alternatívákat kell keresnünk, melyek gazdaságosabb építést tesznek lehetővé, illetve az esztétikai, élettani és funkcionális igények mellett a környezettudatos szempontoknak is megfelelő házak megépülését segítik elő. A választott építőanyag nemcsak az épület szerkezetére, láthatatlan struktúráira, hanem látható, megtapasztalható geometriájára, térszerkezetére is hatással van. Minden anyagnak van egy „építészeti alakja” a formálási szándéktól függetlenül, mely fizikai és kémiai tulajdonságaiból származtatható. Egy tervezési projekt végeredménye felveti a kérdést, hogyan nyerte el végső alakját. A válaszadást kétféleképpen is megközelíthetjük: külső hatások, mint például a földrajzi és kulturális szempontok, a projekttel összefüggésbe hozható, befolyással bíró szereplők mentalitása, ismeretanyaga, továbbá belső hatások, mint például a tervező által gondosan megválasztott műszaki megoldások sora. Mindent egybevéve az építészeti forma különböző szempontok komplex interakciójának eredménye, mely nem magától értetődő, hiszen eltérő logikus levezetések különböző eredményekhez vezetnek, de mindez egyben feltétele is az érzékeny kompozíciónak.(Andrea Deplazes: Constructing Architecture) Kenneth Frampton három fontos befolyásoló tényezőt említ, melyek az építészeti formát meghatározzák: a „topos” a „typos” és a „tectonica”. Ezek folyamatos összjátékából kel életre az épület, kezdve az anyag választástól az építés befejezéséig. A pályázatban az anyagot adottságként kezeljük és a lehetséges szerkezetek és formák kombinációinak sorát vizsgáljuk.
Koncepcionális alapvetések
Kompakt, fenntartható lakópark. 35-50 lakás/ha (Farr, 2009)· Kicsi, praktikusan alakítható, könnyen kifűthető, “nyílt forráskódú” lakóegység.· Differenciált kültér használat, átmeneti terek. (privát, félprivát, nyílvános)· Szoliter helyett közösség teremtő lakóegység telepítése. Összetartozás tudata.· Interakció “terei” - közös gazdálkodás, közös építés (kaláka) lehetősége, közös külterek.
Analízis
MILD HOME prototípus lakóegység koncepció
MY MODULAR: Kicsi, praktikusan alakítható, „nyílt forráskódú” lakóegységeket terveztünk. Tervünkben a 3 lakás típus kialakításának lényege, hogy valójában 1 alapegység függőleges, illetve vízszintes sorolásával és összenyitásával alakulnak ki a különböző méretű és igényszintű lakások. Az egységen belül kötötten a vizesblokkot helyeztük el, a lakótér szabadon alakítható.
- A TIP 1 névvel ellátott lakás egyszintes, 40 m2 nettó alapterületű, és a fiatal és idős párok számára készült.
- A TIP 2 jelű lakás az előző típus függőleges sorolásával alakul ki, födém áttörésével és lépcső kialakításával. Ez a lakás szolgálja ki a fiatal családok igényeit 80 m2 – en.
- A TIP 3 120 m2-es lakás pedig az előző kettőnek a vegyítéséből jön létre, a két szintes (TIP 2) lakáshoz vízszintes irányban egy alapegységet (TIP 1) csatlakoztatunk faláttöréssel. Ez a lakástípus szolgálja ki a nagycsaládokat.
INTELLIGENT: Intelligens alatt nem egy gépészettel felszerelt, túlautomatizált házat képzeltünk el, hanem egy okos szerkezettársításokból építkező, főleg passzív energiára és emberi jelenlétet igénylő házat.Ilyen ötlet a téri igények összefésülése a favázzal, az energetikai, térelhatároló, hangszigetelő igények megoldása a szalmával továbbá a vízvédelem hőhídmentes csatlakoztatása acél csarnokkal. A saját kertek révén kialakítandó intimitásra külső acél lamellás árnyékoló a válasz, mely egyben árnyékol is, míg az emeleten az acél csarnok biztosítja a megfelelő árnyékolást, kiegészítve egy a szalmától független növényfallal. Tehát egy többrétegű, tektonikus koncepció kialakítása lebegett a szemünk előtt, mely az építészeti és szerkezeti struktúrák egymásra rétegződéséről szólt.
LOW COST: (a tervezés során alkalmazott költségcsökkentő tényezők)
- Alapozás: a tervezési területre vonatkozó talajmechanikai szakvéleményt figyelembe véve kis terhelésű 2 szintes épületet terveztünk, amely síkalapozással megépíthető, így elkerülve a mélyalapozásból adódó magas költségeket.
- Szigetelések: A magas talajvíz miatt az épületet nem pincéztük alá, vízszigetelés síkját is a magas talajvíz okozta többletköltségek visszaszorítása érdekében választottuk meg.
- Acélszerkezetű csarnok: Az alapozás és a vasaltaljzat után gyorsan szerelhető, elkészülte után depóniaként szolgálhat a területre érkező faanyagnak, szalmabáláknak, megvédve az időjárás viszontagságaitól, az építkezés teljes egészében fedetten folyhat. A csarnokok elhelyezése ütemezhető.
- Mérnöki fa tartószerkezet: Száraz technológia, gyors, környezetbarát építkezés. A faszerkezettel flexibilisen alakítható, változtatható alaprajzi elrendezést terveztünk.
- Szalmabála kitöltő falazat, hőszigetelés: Kézzelfogható előnyei: természetes anyag, egészséges épület, kiváló hőszigetelés, alacsony energiaszámlák, olcsón megvalósítható épületek, házilagosan kivitelezhető munkafázisok, közösségépítő „kaláka” építkezés, házilagosan javítható szerkezetek. Tágabb értelembevett előnyök: kisebb a helyi környezeti terhelés (útterhelés, zaj, por), alacsony szállítási költség, alacsony levegőszennyezés, bontható épületek, amelyek a természeti környezetbe könnyen visszaforgathatók, helyi munkaerő foglalkoztatása, helyben található anyagok felhasználása.
- Vályogtapasztás: Gyakorlatilag ugyanaz elmondható, mint a szalmabála kitöltő falazatról. A talajmechanikai szakvélemény alapján a terület gazdag agyagban.
- Gipszkarton válaszfalak: Gyors szerelhetőség, száraz technológia, a gépészeti és épületvillamossági munkák könnyű szerelése.
- Közműcsatlakozások kiépítése: A telken a közművek rendelkezésre állnak. A kompakt 2 szintes 4 egységből álló épületeink közműellátása összefogottan megoldható.
- Épületgépészet: Az épületeink tájolásánál és a homlokzatok tervezésénél fő szempont volt a téli – nyári benapozás vizsgálata. Ezzel a szemlélettel és a szalmabála kitöltő falazatok alkalmazásával a fűtési energiaigényt minimálisra tudtuk csökkenteni. A telken a távhőellátás megoldott. A legkörnyezettudatosabb megoldásnak azt láttuk, hogy a lakások fűtését távhővel oldjuk meg, amely a telken elhelyezett közösségi házban található hőközponton keresztül jut el a lakóegységekig.
- A tetőfelületeken keletkező csapadékvizet terepszint alatti, lehorgonyzott műanyag tartályokban gyűjtjük locsolás céljára.
- Anyagszállítás: A helyszínhez közel található, előállítható építőanyagokat alkalmaztunk.
DO IT YOURSELF: A „csináld magad” közösségépítő tevékenység több ponton tetten érhető a pályázatunkban. Az általunk választott építőanyagok a szalma és az agyagtapasztás (vályog) rengeteg előnye közül az egyik nagyon fontos tényező, hogy házilagosan kivitelezhető, közösségépítő „kaláka” építkezést tesz lehetővé. A lakókban már ebben a fázisban kialakul az összetartozás tudata.
NEARLY ZERO ENREGY HOUSE: Az épületeink tájolásánál a homlokzatok tervezésénél, az acélszerkezetű tető pozicionálásánál és a zöld fal megválasztásánál fő szempont volt a téli – nyári benapozás vizsgálata. Ezzel a szemlélettel és a szalmabála kitöltő falazatok alkalmazásával a fűtési energiaigényt minimálisra tudtuk csökkenteni. (Egy 45 cm vastag kétoldali agyagtapasztással kialakított szalmabála fal hőátbocsátási tényezője: 0,16 W/m2K ami a passzívház falakkal szemben támasztott követelményéhez közelít.) A telken a távhőellátás megoldott. A leg környezettudatosabb megoldásnak azt láttuk, hogy a lakások fűtését távhővel oldjuk meg, amely a telken elhelyezett közösségi házban található hőközponton keresztül jut el a lakóegységekig. A tetőfelületeken keletkező csapadékvizet terepszint alatti, lehorgonyzott műanyag tartályokban gyűjtjük locsolás céljára. A hulladékot koncentráltan, a parkolók közötti sávban, szelektív hulladékgyűjtőkben elhelyezve tervezzük gyűjteni.
ECO GREEN VILLAGE: Az acélszerkezet túlnyúló tetői alatt olyan átmeneti, fedett-nyitott differenciált külső területek jönnek létre (privát, félprivát, nyilvános terek) amelyek szintén a közösségszervezést szolgálják. Az interakció területeihez tartoznak a közösségi kertek, a tisztás, a piac és a közösségi ház is. Az együtt gazdálkodás, a közös sport és játék, továbbá a rendezvények is mind azt a célt szolgálják, hogy az adott területen élő emberek egy közösség, egy szociális kapcsolati háló részévé válnak.A parkolókat a tervezési terület szélére száműztük, így jelentős egybefüggő zöldfelületeket hoztunk létre. Lehetséges a házak megközelítése gépjárművel, de csak a belső sétányon keresztül, korlátozott módon és ideig. Ezzel a megoldással elkerülhető a lakópark közterületeinek minőségi romlása, melyet az autós forgalom és a parkon belüli parkolás okoz.
A pályamű értékelése (kivonat a MILD HOME pályázati zárójelentésből)
A pályamű alapos és körültekintő elemző munkával indít, aminek a segítségével az ökologikus ’új’ otthon mibenlétével kapcsolatban fogalmazza meg elvárásait, előremutató és legfőképpen józanul arányos irányelveit.A terv olyan kétszintes társasházakra - vízszintesen sorolt lakóegységekre - tesz javaslatot, aminek szalmabála falas tömegei mezőgazdasági csarnokszerkezetek alá kerülnek. Az előregyártott acél típusszerkezetek túlnyúló tetői egyfelől természetes védelmet nyújtanak a külső környezeti hatásokkal szemben, ugyanakkor a legfontosabb hozadéka az olyan fedett nyitott átmeneti terek létrehozása, ami a népi építészet tornácainak térstruktúráját és atmoszféráját élesztik fel.A szalmabála falas épületkontúron túlnyúló tető alatti terek finom kapcsolatokat képeznek privát és nyilvános terek között: olyan közösségszervező területek jönnek tehát létre, amelyek valóban alapjai lehetnek a kiírásban is megfogalmazott jövőbe mutató innovatív elképzeléseknek.Mindezek mellett az egyes szerkezetek különválasztása és azok között egyfajta tartóssági rangsor felállítása egyfajta nyitottságot: mind téri, mind pedig időbeli flexibilitást ad az építményeknek. E gondolkodás olyan összetettséggel ruházza fel a tervezett együttest, ami befogadóvá és hosszú távon fenntarthatóvá teheti azt.A kétszintes lakó- és közösségi blokkok telepítése is szellemes és jól tájolt. Az együttes jól artikulált központi terével és hangsúlyozott átlátásaival élhető és jó arányú külső tereket hoz létre. A mindennapi gépkocsiforgalomnak telek szélére való száműzése, ugyanakkor a telek belső területeinek korlátozott közúti feltárhatósága is a terv komplex átgondoltságát tükrözi.Alkalmazott szerkezetei, anyaghasználata innovatívak, mégsem elrugaszkodottak, éppen ezért talán az összes értékelt pályázat közül ez áll a legközelebb egy prototípus megvalósításához, és azt követően annak továbbfejlesztéséhez.A pályamű amellett, hogy számos értékkel bír, egy esetleges továbbtervezéshez a Bíráló Bizottság az alábbi hiányosságok továbbgondolását ajánlja a tervezők figyelmébe:A terv talán legfőbb erőssége a ’tornác’ további tartalékokkal bír. A fedett zárt tereket határoló épülettömeg és az ellebegő tető viszonyának kifejtésével a jövőben mindenképpen érdemes még foglalkoznia a tervezőknek. Ehhez a kérdéskörhöz tartozik a külső lépcsők helyzete: a fedetlen, emeletre vezető feljáratok szervetlenül kapcsolódnak az egyes tömbökhöz és nem használják ki az átmeneti terek adta lehetőségeket - a Bizottság e viszonynak is a továbbgondolását javasolja. A tervezett kétszintes tömbök hosszfalas szerkezeti kialakítás esetén jóval flexibilisebb belső diszpozíciót tenne lehetővé, a pályaműben szereplő elrendezés meglehetősen kötött és végletes, aminek felszabadítása jobban illeszkedne az amúgy dicséretes és szép pályamű nyitott és befogadó szellemiségéhez.
Elnök
- Czigány Tamás DLA, építész, MILD HOME projektvezető, SZE
- Schmidt Csaba, polgármester, Tatabánya Önkormányzata
- Stein Júlia, építész, MILD HOME munkatárs, SZE
- Bodrossy Attila DLA, építész, MILD HOME munkatárs, SZE
- Élő József, építész, MILD HOME munkatárs, SZE
- Damokos László, főépítész, Tatabánya
- Szabó Árpád DLA, építész, Építőművészeti Doktori Iskola,BME
- Marián Balázs, építész, Doktori Iskola, MOME
- Golda János, építész, ÉME Mesteriskola
- Kovács-Andor Krisztián DLA, építész, Breuer Marcell Doktori Iskola, PTE PMMIK
- U. Nagy Gábor DLA, építész, Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori Iskola, NYME
- Csernyus Lőrinc, építész, Vándoriskola, Kós Károly Egyesülés
2014. június 16., hétfő
BESZÁMOLÓ AZ ÉPÍTÉSZET ÉS FENNTARTHATÓSÁG KONFERENCIÁRÓL
2014. június 13. – Győr
A
kutatási területemhez szorosan kapcsolódó témában rendeztek konferenciát
Győrben a Széchenyi István Egyetemen. A konferencia két blokkra osztható: az
első felében a MILD HOME projekt díjazott terveit mutatták be az előadók és
értékelték a szervezők egy kerekasztal beszélgetés keretében, míg a második
blokkban meghívott előadók tartottak az építészet és fenntarthatóság témakörében
előadásokat.
Az
első előadó, Nagy András, a MOME doktorandusz hallgatója mutatta be „Biotér-közeli
zöld” címet viselő kutatási munkáját. Bozsaky Dávid PhD az SZE Építészeti és Épületszerkezettani
Tanszék adjunktusa ismertette a természetes anyagú hőszigeteléseket. Kitért a
szalmabála építésben rejlő lehetőségekre és további mezőgazdasági melléktermékek
hasznosítására, mint például a kukoricacsuhé. Bártfai-Szabó Gábor a MOME
doktorandusz hallgatója a fenntartható etikát árnyalta saját projekteken
keresztül. Bemutatta lakóházát, mely az emberi életciklusnak megfelelő módon
tud tágulni és összehúzódni kis energiaigényű beavatkozásokkal. További
munkáiban az újrahasznosításban rejlő építészeti lehetőségeket elemezte, mint
például a már üzemen kívül helyezett konténerek lakóházzá alakítását. Cseh
András a MOME doktori iskola doktorjelöltje és a 2014-es HELLO WOOD workshop
csoportvezetője a közösségi építésben rejlő élményeket és értékeket emelte ki. Hazai
és nemzetközi munkái is elismerő visszajelzéseket kapott a szakmától. A közösségi
építést integrálták a SZE építész oktatásába is. A konferenciát kísérő
rendezvényen hallgatókból álló csapatok dolgoznak egy ideiglenes eseménytéren.
(Kortárs helyfoglalás)
Konczné Theisler Katalin „Közösségben
élni” címmel végez kutatást. Alternatív életformák feltárása, elemzése,
működőképességének vizsgálata áll fókuszpontjában. Előadásában nemzetközi példákon
mutatta be, hogyan jelentkezik újra az együttélés utáni igény az
elmagányosodással különösen érintett területeken. Kortárs lakóház fejlesztések
gyakran nyúlnak az együttélés eszméjéhez, ahol a kérdés mindig a privát és a
közösségi közötti érzékeny határ helyes megválasztása a működőképesség
érdekében. Stein Júlia és Tátrai Ádám a BME Építőművészeti Doktori Iskola
doktoranduszai a győri építészképzés építőtáborainak elmúlt években megvalósított
munkáit mutatták be.
A
konferencia rendkívül érdekesnek bizonyult, felvétel is készült az
előadásokról, melyek nemsokára publikálásra kerülnek az ismert építészeti
fórumokon.
2014. május 31., szombat
BESZÁMOLÓ AZ XXXIX. ÉPÜLETSZERKEZETTANI KONFERENCIÁRÓL
2014. május 29.-30.
A 39.-ik Épületszerkezettani
konferencia számára idén a Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar adott
otthont. Az előadások helyszíne és a résztvevők szállása is a Magyar Tudományos
Akadémia patinás pécsi székházába került. A konferencia barátságos légkörben,
régi ismerősök találkozásának jegyében zajlott.
Az előadások témája egyrészt a
fenntarthatóság - energiahatékonyság, másrészről az épületszerkezettan
oktatásának jövője köré szerveződött.
Az
első nap érkezés után Kujáni Péter a Wolf System Kft. divízió vezetője mutatta
be az előregyártott faszerkezetű „készház” rendszereiket. Az előadás során
körbejárta a rendszer előnyeit és hátrányait. Termékeik Magyarországon még
kevésbé ismertek, de folyamatosan bővül a piac. Ausztriában a lakóház piac
jelentős részét uralják. A rendszer legfőbb előnye a gyors és rendkívül pontos
szerelhetőség. Hátránya - már amennyiben a gondos tervezés annak számít - ,hogy
magas szintű és részletezettségű tervekre van szükség. Az utólagos
átalakításokat nehéz végrehajtani a rendszeren.
A falszerkezet működési elve az
úgynevezett borított vázas szerkezetek közé sorolható. Ennek lényege, hogy a
teherhordást a függőleges, 10-12% közötti nedvességtartalmú 120-160 mm vastag
fenyő bordák látják el, oldalirányú merevítését a borítás, jelen esetben 16 mm
faforgács építőlemez. A bordák tengelytávolságát gyakorlatilag szabadon
megválaszthatjuk a terhek függvényében, ha más egyéb nem, akkor a
faforgácslemezek méretei az irányadóak. Fontos elemek még a talpgerenda és a
koszorú gerenda, melyek keretezik az oszlopokat és biztosítják a kapcsolatot a
lábazattal és a födémmel. Páratechnikai szempontok kielégítésére belső oldalon
párazáró fólia kerül elhelyezésre még a gyárban. A hőszigetelés elsősorban a
bordaközben található meg, de az energetikai követelmények teljesítése miatt a
külső oldalon polisztirol kiegészítő hőszigetelést vakolatrendszerrel helyeznek
el utólag. Belső oldalon a hiányzó hőtároló tömeg biztosítására és egyben installációs
felületnek 50 mm hőszigetelő farost lemezt helyeznek el, végül tűzálló
gipszkarton burkolattal és gletteléssel zárul a sor.
A legújabb fejlesztések a káros anyag
mentes építési módot célozták meg, így jött létre az u.n. Arche Nova
falszerkezet. Kívülről befelé haladva a rétegek a következő képen alakultak:
páraáteresztő vakolat, 80 mm fagyapot hőszigetelés, 16 mm faforgács építőlemez,
160 mm műszárított fenyő vázfa, közte 160 mm fagyapot hőszigetelés,
páradiffúziós fólia, 16 mm faforgács építőlemez, 50 mm fagyapot hőszigetelő
réteg, 15 mm tűzálló vályogrost lap, glettelés, festés.
A
konferencia szünetben megkerestem Kujáni Pétert egy lehetséges együttműködés
ötletével, melyet ő pozitívan fogadott. A kutatás témája olyan készház típusok
fejlesztése volna mely az alternatív építőanyagok felhasználásával történne. A
szalma, mint jó hőtároló tömeg, rendkívül jó hőszigetelés érdekes fejlődési
irányát képezheti az előregyártott borított vázas építési módnak. A technológia
végiggondolás és megvalósíthatóvá tétele volna elsősorban a cél. Másodsorban
konkrét épületekre kellene javaslatot tenni, melyek adott esetben bővíthetik a
Wolf System Kft. készház palettáját. Az előregyártott panelokra tett kísérlet
nem új a szalma építés terén. Az infrastrukturális háttér kialakítása viszont
országonként eltérő a jogszabályi háttér végett. A munka a 2014/15 őszi
szemeszterében szemináriumi keretek között indulhat meg hallgatók bevonásával.
Szorosan
kapcsolódott Horváth Tamás, a győri Széchenyi István Egyetem, Építészeti és
Épületszerkezeti Tanszékének oktatója által bemutatott: Fenntartható
lakóépületek és lakóterületek koncepciói Délkelet-Európában – Párhuzamos
építészeti ötletpályázatok a MILD HOME projektben című előadása. A téma egy
építészeti pályázat köré szerveződött, melyet különböző országokban hasonló
feladat kiírással bonyolítottak le. A feladat ismertetése után az országok első
három díjas terveit mutatta be. A MILD HOME egy mozaik szó: My modular,
Intelligent, Low cost, Do it yourself. Továbbá elvárás volt, hogy a prototípus
házból létrehozandó telep közel zéró energia felhasználású legyen. A legtöbb
pályamunka valamilyen formában foglalkozott a szalma felhasználásával.
Pataky Rita a BME Építészmérnöki Kar,
Épületszerkezettani Tanszék oktatója „Növényzet, mint a térelhatárolás
szerkezeti eleme” című előadásában rendszerezte a zöld homlokzatok fajtáit
épületszerkezeti szempontból.
Dr. Markó Balázs, az Ybl Miklós
Építéstudományi Kar „Gondolatok az épületszerkezettan oktatás módszertani
változásairól” című előadásában a megváltozott hallgatói igények jelentette
kihívásokra reflektált. Dr. Szabó Péter a Nyugat-Magyarországi Egyetem, Simonyi
Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar oktatója a „Felhő alapú
épületszerkezettan oktatás”-ról tartotta izgalmas, grafikailag rendkívül
kifinomult előadását.
Az
oktatás módszertani kérdéséről komoly vita alakult ki. A tananyag fejlesztés
minden résztvevő egyetemen kardinális kérdés. A „Z” generáció tagjait az
1990-es évek második felében születettek adják, azok, akik már a digitalizált
világba, a számítógépek, játékkonzolok, internet korszakába születtek bele,
ebben nőttek fel és szocializálódtak. A fiatal korosztály sajátos nyelvezettel,
kommunikációs stílussal és kommunikációs eszközökkel rendelkezik, így aktiválásuk,
valamint a velük való, nekik szóló kommunikáció is csak úgy lehet sikeres, ha
megismerjük jellemzőiket és ennek megfelelően közelítünk a célcsoporthoz. A
fiatalok többnyire nincsenek tisztában az egyetemen folyó tudományos munkával,
így mindenképpen szükséges a pályaválasztás előtt állók informálása és
ösztönzése, a már felsőoktatásban részt vevő hallgatók bevonása a
kutatómunkákba.
Összességében
tartalmas és összetett konferenciát tudhatunk magunk mögött. Azon túl, hogy
megismerhettük más egyetemek kutatási és oktatási irányait, lehetőség nyílt új
kapcsolatokat építésére és nem utolsósorban egy kis lazításra Villányban.
2014. április 30., szerda
SZEMINÁRIUM
A szeminárium témája a beton újszerű felhasználása,
az alternatív megoldások feltárása és gyakorlatba átültetése volt.
Redele Márk fotói
Pócza Viktória fotója
2014. március 21., péntek
MILD HOME and ECO GREEN VILLAGE
1. Az építészeti ötletterv pályázat
2013 szeptemberében a Széchenyi István
Egyetem Épülettervezés Tanszéke és Tatabánya Önkormányzata közösen meghirdette
a MILD HOME és ECO GREEN VILLAGE című meghívásos építészeti ötletpályázatot. A
pályázatra Magyarország posztgraduális képzésében résztvevő hallgatói
jelentkezhettek, beleértve a Mesteriskolát és a Vándoriskolát is. A MILD
HOME egy lakóegységet jelent, melyből az Eco Green Village, mint lakó együttes
létrejön. A MILD HOME egy mozaik szó: My Modular, Intelligent, Low cost, Do it
yourself, nearly zero energy House for our Eco Green Village, és az Európai
Unió SEE kutatás-fejlesztési programján belül, ennek Környezetvédelmi és
Környezetfejlesztés témájában végzett projekt. Tehát a feladat fenntartható, gazdaságosan
megépíthető és üzemeltethető lakóegységek, valamint az ezeket magába foglaló
kisebb településrész tervezése Tatabánya Alsógalla-Falurétre.
A projekt során cél az ötletpályázaton kiválasztott legjobb
ötlet(ek) továbbgondolása, akár részletekig terjedő továbbtervezése, amely jó
alapot kínálhat egy prototípus lakás esetleges megvalósítására. Továbbá az első
három helyezett továbbjut a nemzetközi versenyre, ahol számos közép európai
ország első díjasaival mérheti össze magát.
2. Alternatív építőanyag
Az alternatív szó jelentése az
ezredforduló tájékán a kommersz építőanyagtól, más szóval a szokványostól, a
szabványostól való eltérést jelenti. Ehhez társul a köznyelvben még egy
jelentés: a zöld, fenntartható vagy energiatudatos, ami szintén egy „választható”
lehetőség az energiagazdálkodás terén. Ennek tükrében adekvát építőanyag a
szalma. A Kárpát-medencében alapvetően tetőfedésként, ún. zsúpfedésként ismert
anyag az Észak-Amerikai kontinensen falszerkezetként is ismert már több mint
150 éve, az iparosított bálázás bevezetése óta. Reneszánszát a 70-es évek
olajválsága idején élte, mikor az építészetben újra felmerült az igény olcsó,
de legfőképp természetes és teljes élettartamát tekintve kis
környezetterheléssel bíró anyagok iránt. Az anyag fejlesztése a mai napig tart,
de széles társadalmi elfogadottságra még nem tett szert. Ennek legfőbb oka az
anyag nem ismeretéből származik. Mivel a megfelelő fórumokon kellő mennyiségű
információ található a szalmával kapcsolatban, ezért most a technikai tulajdonságaira
szűkíteném le az ismertetést. Előállítása, szállítása és lebomlása nem igényel
sok energiát, nem terheli a környezetet. A szalma többek között bála formájában
alkalmas építőanyagnak és a téglaépítészettel hasonlítható össze, hiszen
kötésbe rakva, kellő vastagsággal önhordó, esetenként teherhordó falként is tud
viselkedni. Hőtechnikai tulajdonsága kiváló. Egy passzívház falával szemben
támasztott követelmény a hőátbocsátási tényező tekintetében U=0,15 W/m2K,
ugyanezt az értéket tudja egy 35 cm-es szalmabála, melyen szálirányra
merőlegesen áramlik a meleg. A páradiffúziós ellenállása kicsi, így kevésbé
torlódik fel benne a pára és okoz épületszerkezeti problémákat. Természetesen
vannak olyan tulajdonságai a szalmának, mely kiegészítő elemeket tesz szükségessé.
Tűzvédelmi szempontból biztosítani kell az anyag izoláltságát a nyílt lánggal
szemben. Ez a probléma nem éghető felületképzésekkel orvosolható, például
kétoldali agyagtapasztással, mivel az agyag nem éghető. Természetesen más
megoldások is lehetségesek. A tartósság kérdése a gondos tervezéssel és
építéssel oldható meg. Ha a szalma nem kap nedvességet, pontosabban ha a bála
nedvességtartalma nem haladja meg a kritikus értéket (20%), akkor nem
teremtődik kedvező környezet a cellulózbontó baktériumok számára.
A betakarított szalmából bála lesz,
tehát „elem”, az egységnyi elemekből fal, tehát szerkezet, a szerkezetekből
pedig rendszerek, melyek komplex válaszokat adnak a tartósságra, teherhordásra,
komfortra stb.. Az eddig kialakult rendszerek lényegi tulajdonságai teherhordás
szempontjából a következők:
- teherhordó szalmabála fal
(teherhordás és térelválasztás egy anyagon belül);
- nem teherhordó (vázkitöltő)
szalmabála fal, (a teherhordást jellemzően vázas szerkezetekkel oldják meg);
- utólagos szigetelés (a
teherhordást egy tömör szerkezet látja el);
- előregyártott rendszerek,
panelok, változó teherhordó stratégiákkal.
A világ energiafelhasználásának közel
45%-át épületeink üzemeltetése fedezi. Ennek tekintetében bizonyos rendeltetések
esetén a jól szigetelt ház és az energiafelhasználási koncepciók ma már
megkérdőjelezhetetlen alapvetések, mondhatni új paradigma. A pályamunkánkban
így meghoztunk egy szűkítést az anyag terén.
3. Kortárs építészet
Hol kapcsolódik össze a kortárs
építészet és az alternatív építőanyag használata? A kortárs nehezen
értelmezhető szó. Nem tudok róla, hogy létezne egy általánosan elfogadott
definíció. Első sorban tehát tisztáznám, hogy mit értek alatta. Maga a
kifejezés „ugyanabban a korban élőt” jelent. Ezzel arra utalok, hogy elsősorban
a ma élő társadalom és az ő viszonya az építészethez érdekel. A „kortársból”
alapvetően nem következik a „korszerű” kifejezés, mégis gyakran összemosódnak.
Ennek az az oka, hogy bár minden alkotás kortárs, ami ma készül, de nem
mindegyik képvisel értéket. A korszerű tehát ilyen értelemben garancia az
értékre. A „modernismus” latin szó jelentése korszerűsítés,
újszerűsítés, megújítás. E logika szerint a kortárs valahol modern is, de nem
feltétlenül folyamatosan újító. Lehet visszatekintő is, amennyiben kritikus az
átemelt, újraértelmezett értékekkel. Kenneth Frampton a 80-as években
fogalmazta meg mai napig meghatározó gondolatait a kritikai regionalizmusról,
mely a modern tradíció folytonosságára épít, reflektálva az elmúlt század
irányzataira és a kor legújabb kihívásaira, mint például a globalizmus.
Elméletében nem konkrét formákon, vagy formáláson van a hangsúly, hanem komplex
összefüggéseken. Szerinte a forma alapvetően három egymással folyamatosan
konvergáló vektor mentén alakul: a „topos” a „typos” és a „tectonica”,
pontosabban a HELY (topográfia, kontextus) a PROGRAM (tipológia, funkció) és a
SZERKEZET (tektonika). Érzékeny kompozíció csak e három fogalom viszonyából tud
létrejönni. Adott helyszínre -önmagukban logikus megközelítések- különböző
megoldásokat eredményezhetnek.
Andrea Deplazes a zürichi Eidgenössische Technische Hochschule (ETHZ)
professzora a Constructing Architectures című kézikönyvében úgy vélekedik, hogy
minden anyagnak -függetlenül attól, hogy felismerhető-e a formálási szándék-
van egy alakja. A kérdés az, hogyan alakult ki a forma. Szerinte két
vizsgálható irány létezik az építészetben. A külső hatások: például a
geográfiai tulajdonságok, az adott közösség kulturális, történelmi emlékei,
természetesen a megbízó, megrendelő személye, stb., melyek akarva, akaratlanul
is kihatnak a forma alakulására és a belső hatások: az építészeti szándék, a
gondosan megfogalmazott kritériumok.
A tekton szó görögül ácsot jelent.
Gottfried Semper a tektonika jelentését úgy határozta meg, hogy rúdszerű elemek
összekapcsolása egy statikailag megbonthatatlan egésszé. Frampton a tektonikát
a dolgok összekapcsolásának művészeteként. Tehát a kortárs építészet az én
értelmezésemben tektonikus jellegű, rétegződő, összekötő, kritikus.
4. Következtetések
Ebben az összefüggésben érthető, hogy
az anyag kémiai-fizikai tulajdonságai, építési logikája, ésszerű használata
meghatározza a gondolkodás irányát. A konkrét formát a HELY: (a tatabányai
helyszín), a PROGRAM (fenntartható lakófunkció, terek) és a SZERKEZET
(fenntartható anyag, szerkezet, építés) és ezek viszonyai, hatásai egymásra
adják.
Alapvetések a pályamunkában:
- kompakt, fenntartható
lakópark. 35-50 lakás/ha (Farr, 2009);
- kicsi, praktikusan
alakítható, könnyen kifűthető, "nyílt forráskódú" lakóegység;
- differenciált kültér
használat, átmeneti terek. (privát, fél privát, nyilvános);
- szoliter helyett közösség teremtő
lakóegység telepítése. Összetartozás tudata;
- interakció "terei" - közös gazdálkodás,
közös építés (kaláka) lehetősége, közös külterek.
Az alapvető geometria és anyag optimalizálásához ökológiai,
gazdasági szempontok szerint kiértékeltük a különböző épület típusokat.
Megvizsgáltuk a szoliter, a vízszintesen sorolt és a függőlegesen sorolt
épületeket.
Az építőanyagok esetében teljes életciklus elemzést
végeztünk. A szempontoknál figyelembe vettük a helyszín adottságait, a LOW
COST, DO IT YOURSELF és NEARLY ZERO ENERGY szempontokat is. Az eredmény a
geometria tekintetében a vízszintesen sorolt házak irányába mutatott. A
legökonomikusabb anyagnak a kétoldali agyagtapasztással készített szalmabála
vázkitöltő fal bizonyult, teherhordó szerkezetnek pedig az iparosított mérnöki
faváz. Egyéb anyagokat csak szükséges mennyiségben használtunk.
A MILD HOME koncepció alapjául a mezőgazdasági csarnok
szolgált. A csarnok olcsó, előregyártott szerkezet, könnyen megépíthető és
újrahasznosítható. Az előzetes geometriai és anyag vizsgálataink során a
vízszintesen sorolt szalmabála házakat határoztuk meg alap elemnek. A
legnagyobb ellensége a szalmának a nedvesség. A csarnok optimális méreteinek
megválasztásával biztosítható az épületünk csapadékvíz elleni védelme továbbá
lehetőség nyílik hasznos fedett, fél privát külterek létesítése. Az építést és
a tárolást (pl.:szalma) a tető időjárástól függetlenül is lehetővé teszi.
A pályamunka elkészítésében külön köszönet kollégámnak,
Schunk Tímeának. Az építészeti ötletterv pályázaton 2. díjban részesültünk.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)