1. Az építészeti ötletterv pályázat
2013 szeptemberében a Széchenyi István
Egyetem Épülettervezés Tanszéke és Tatabánya Önkormányzata közösen meghirdette
a MILD HOME és ECO GREEN VILLAGE című meghívásos építészeti ötletpályázatot. A
pályázatra Magyarország posztgraduális képzésében résztvevő hallgatói
jelentkezhettek, beleértve a Mesteriskolát és a Vándoriskolát is. A MILD
HOME egy lakóegységet jelent, melyből az Eco Green Village, mint lakó együttes
létrejön. A MILD HOME egy mozaik szó: My Modular, Intelligent, Low cost, Do it
yourself, nearly zero energy House for our Eco Green Village, és az Európai
Unió SEE kutatás-fejlesztési programján belül, ennek Környezetvédelmi és
Környezetfejlesztés témájában végzett projekt. Tehát a feladat fenntartható, gazdaságosan
megépíthető és üzemeltethető lakóegységek, valamint az ezeket magába foglaló
kisebb településrész tervezése Tatabánya Alsógalla-Falurétre.
A projekt során cél az ötletpályázaton kiválasztott legjobb
ötlet(ek) továbbgondolása, akár részletekig terjedő továbbtervezése, amely jó
alapot kínálhat egy prototípus lakás esetleges megvalósítására. Továbbá az első
három helyezett továbbjut a nemzetközi versenyre, ahol számos közép európai
ország első díjasaival mérheti össze magát.
2. Alternatív építőanyag
Az alternatív szó jelentése az
ezredforduló tájékán a kommersz építőanyagtól, más szóval a szokványostól, a
szabványostól való eltérést jelenti. Ehhez társul a köznyelvben még egy
jelentés: a zöld, fenntartható vagy energiatudatos, ami szintén egy „választható”
lehetőség az energiagazdálkodás terén. Ennek tükrében adekvát építőanyag a
szalma. A Kárpát-medencében alapvetően tetőfedésként, ún. zsúpfedésként ismert
anyag az Észak-Amerikai kontinensen falszerkezetként is ismert már több mint
150 éve, az iparosított bálázás bevezetése óta. Reneszánszát a 70-es évek
olajválsága idején élte, mikor az építészetben újra felmerült az igény olcsó,
de legfőképp természetes és teljes élettartamát tekintve kis
környezetterheléssel bíró anyagok iránt. Az anyag fejlesztése a mai napig tart,
de széles társadalmi elfogadottságra még nem tett szert. Ennek legfőbb oka az
anyag nem ismeretéből származik. Mivel a megfelelő fórumokon kellő mennyiségű
információ található a szalmával kapcsolatban, ezért most a technikai tulajdonságaira
szűkíteném le az ismertetést. Előállítása, szállítása és lebomlása nem igényel
sok energiát, nem terheli a környezetet. A szalma többek között bála formájában
alkalmas építőanyagnak és a téglaépítészettel hasonlítható össze, hiszen
kötésbe rakva, kellő vastagsággal önhordó, esetenként teherhordó falként is tud
viselkedni. Hőtechnikai tulajdonsága kiváló. Egy passzívház falával szemben
támasztott követelmény a hőátbocsátási tényező tekintetében U=0,15 W/m2K,
ugyanezt az értéket tudja egy 35 cm-es szalmabála, melyen szálirányra
merőlegesen áramlik a meleg. A páradiffúziós ellenállása kicsi, így kevésbé
torlódik fel benne a pára és okoz épületszerkezeti problémákat. Természetesen
vannak olyan tulajdonságai a szalmának, mely kiegészítő elemeket tesz szükségessé.
Tűzvédelmi szempontból biztosítani kell az anyag izoláltságát a nyílt lánggal
szemben. Ez a probléma nem éghető felületképzésekkel orvosolható, például
kétoldali agyagtapasztással, mivel az agyag nem éghető. Természetesen más
megoldások is lehetségesek. A tartósság kérdése a gondos tervezéssel és
építéssel oldható meg. Ha a szalma nem kap nedvességet, pontosabban ha a bála
nedvességtartalma nem haladja meg a kritikus értéket (20%), akkor nem
teremtődik kedvező környezet a cellulózbontó baktériumok számára.
A betakarított szalmából bála lesz,
tehát „elem”, az egységnyi elemekből fal, tehát szerkezet, a szerkezetekből
pedig rendszerek, melyek komplex válaszokat adnak a tartósságra, teherhordásra,
komfortra stb.. Az eddig kialakult rendszerek lényegi tulajdonságai teherhordás
szempontjából a következők:
- teherhordó szalmabála fal
(teherhordás és térelválasztás egy anyagon belül);
- nem teherhordó (vázkitöltő)
szalmabála fal, (a teherhordást jellemzően vázas szerkezetekkel oldják meg);
- utólagos szigetelés (a
teherhordást egy tömör szerkezet látja el);
- előregyártott rendszerek,
panelok, változó teherhordó stratégiákkal.
A világ energiafelhasználásának közel
45%-át épületeink üzemeltetése fedezi. Ennek tekintetében bizonyos rendeltetések
esetén a jól szigetelt ház és az energiafelhasználási koncepciók ma már
megkérdőjelezhetetlen alapvetések, mondhatni új paradigma. A pályamunkánkban
így meghoztunk egy szűkítést az anyag terén.
3. Kortárs építészet
Hol kapcsolódik össze a kortárs
építészet és az alternatív építőanyag használata? A kortárs nehezen
értelmezhető szó. Nem tudok róla, hogy létezne egy általánosan elfogadott
definíció. Első sorban tehát tisztáznám, hogy mit értek alatta. Maga a
kifejezés „ugyanabban a korban élőt” jelent. Ezzel arra utalok, hogy elsősorban
a ma élő társadalom és az ő viszonya az építészethez érdekel. A „kortársból”
alapvetően nem következik a „korszerű” kifejezés, mégis gyakran összemosódnak.
Ennek az az oka, hogy bár minden alkotás kortárs, ami ma készül, de nem
mindegyik képvisel értéket. A korszerű tehát ilyen értelemben garancia az
értékre. A „modernismus” latin szó jelentése korszerűsítés,
újszerűsítés, megújítás. E logika szerint a kortárs valahol modern is, de nem
feltétlenül folyamatosan újító. Lehet visszatekintő is, amennyiben kritikus az
átemelt, újraértelmezett értékekkel. Kenneth Frampton a 80-as években
fogalmazta meg mai napig meghatározó gondolatait a kritikai regionalizmusról,
mely a modern tradíció folytonosságára épít, reflektálva az elmúlt század
irányzataira és a kor legújabb kihívásaira, mint például a globalizmus.
Elméletében nem konkrét formákon, vagy formáláson van a hangsúly, hanem komplex
összefüggéseken. Szerinte a forma alapvetően három egymással folyamatosan
konvergáló vektor mentén alakul: a „topos” a „typos” és a „tectonica”,
pontosabban a HELY (topográfia, kontextus) a PROGRAM (tipológia, funkció) és a
SZERKEZET (tektonika). Érzékeny kompozíció csak e három fogalom viszonyából tud
létrejönni. Adott helyszínre -önmagukban logikus megközelítések- különböző
megoldásokat eredményezhetnek.
Andrea Deplazes a zürichi Eidgenössische Technische Hochschule (ETHZ)
professzora a Constructing Architectures című kézikönyvében úgy vélekedik, hogy
minden anyagnak -függetlenül attól, hogy felismerhető-e a formálási szándék-
van egy alakja. A kérdés az, hogyan alakult ki a forma. Szerinte két
vizsgálható irány létezik az építészetben. A külső hatások: például a
geográfiai tulajdonságok, az adott közösség kulturális, történelmi emlékei,
természetesen a megbízó, megrendelő személye, stb., melyek akarva, akaratlanul
is kihatnak a forma alakulására és a belső hatások: az építészeti szándék, a
gondosan megfogalmazott kritériumok.
A tekton szó görögül ácsot jelent.
Gottfried Semper a tektonika jelentését úgy határozta meg, hogy rúdszerű elemek
összekapcsolása egy statikailag megbonthatatlan egésszé. Frampton a tektonikát
a dolgok összekapcsolásának művészeteként. Tehát a kortárs építészet az én
értelmezésemben tektonikus jellegű, rétegződő, összekötő, kritikus.
4. Következtetések
Ebben az összefüggésben érthető, hogy
az anyag kémiai-fizikai tulajdonságai, építési logikája, ésszerű használata
meghatározza a gondolkodás irányát. A konkrét formát a HELY: (a tatabányai
helyszín), a PROGRAM (fenntartható lakófunkció, terek) és a SZERKEZET
(fenntartható anyag, szerkezet, építés) és ezek viszonyai, hatásai egymásra
adják.
Alapvetések a pályamunkában:
- kompakt, fenntartható
lakópark. 35-50 lakás/ha (Farr, 2009);
- kicsi, praktikusan
alakítható, könnyen kifűthető, "nyílt forráskódú" lakóegység;
- differenciált kültér
használat, átmeneti terek. (privát, fél privát, nyilvános);
- szoliter helyett közösség teremtő
lakóegység telepítése. Összetartozás tudata;
- interakció "terei" - közös gazdálkodás,
közös építés (kaláka) lehetősége, közös külterek.
Az alapvető geometria és anyag optimalizálásához ökológiai,
gazdasági szempontok szerint kiértékeltük a különböző épület típusokat.
Megvizsgáltuk a szoliter, a vízszintesen sorolt és a függőlegesen sorolt
épületeket.
Az építőanyagok esetében teljes életciklus elemzést
végeztünk. A szempontoknál figyelembe vettük a helyszín adottságait, a LOW
COST, DO IT YOURSELF és NEARLY ZERO ENERGY szempontokat is. Az eredmény a
geometria tekintetében a vízszintesen sorolt házak irányába mutatott. A
legökonomikusabb anyagnak a kétoldali agyagtapasztással készített szalmabála
vázkitöltő fal bizonyult, teherhordó szerkezetnek pedig az iparosított mérnöki
faváz. Egyéb anyagokat csak szükséges mennyiségben használtunk.
A MILD HOME koncepció alapjául a mezőgazdasági csarnok
szolgált. A csarnok olcsó, előregyártott szerkezet, könnyen megépíthető és
újrahasznosítható. Az előzetes geometriai és anyag vizsgálataink során a
vízszintesen sorolt szalmabála házakat határoztuk meg alap elemnek. A
legnagyobb ellensége a szalmának a nedvesség. A csarnok optimális méreteinek
megválasztásával biztosítható az épületünk csapadékvíz elleni védelme továbbá
lehetőség nyílik hasznos fedett, fél privát külterek létesítése. Az építést és
a tárolást (pl.:szalma) a tető időjárástól függetlenül is lehetővé teszi.
A pályamunka elkészítésében külön köszönet kollégámnak,
Schunk Tímeának. Az építészeti ötletterv pályázaton 2. díjban részesültünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése