2014. május 29.-30.
A 39.-ik Épületszerkezettani
konferencia számára idén a Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar adott
otthont. Az előadások helyszíne és a résztvevők szállása is a Magyar Tudományos
Akadémia patinás pécsi székházába került. A konferencia barátságos légkörben,
régi ismerősök találkozásának jegyében zajlott.
Az előadások témája egyrészt a
fenntarthatóság - energiahatékonyság, másrészről az épületszerkezettan
oktatásának jövője köré szerveződött.
Az
első nap érkezés után Kujáni Péter a Wolf System Kft. divízió vezetője mutatta
be az előregyártott faszerkezetű „készház” rendszereiket. Az előadás során
körbejárta a rendszer előnyeit és hátrányait. Termékeik Magyarországon még
kevésbé ismertek, de folyamatosan bővül a piac. Ausztriában a lakóház piac
jelentős részét uralják. A rendszer legfőbb előnye a gyors és rendkívül pontos
szerelhetőség. Hátránya - már amennyiben a gondos tervezés annak számít - ,hogy
magas szintű és részletezettségű tervekre van szükség. Az utólagos
átalakításokat nehéz végrehajtani a rendszeren.
A falszerkezet működési elve az
úgynevezett borított vázas szerkezetek közé sorolható. Ennek lényege, hogy a
teherhordást a függőleges, 10-12% közötti nedvességtartalmú 120-160 mm vastag
fenyő bordák látják el, oldalirányú merevítését a borítás, jelen esetben 16 mm
faforgács építőlemez. A bordák tengelytávolságát gyakorlatilag szabadon
megválaszthatjuk a terhek függvényében, ha más egyéb nem, akkor a
faforgácslemezek méretei az irányadóak. Fontos elemek még a talpgerenda és a
koszorú gerenda, melyek keretezik az oszlopokat és biztosítják a kapcsolatot a
lábazattal és a födémmel. Páratechnikai szempontok kielégítésére belső oldalon
párazáró fólia kerül elhelyezésre még a gyárban. A hőszigetelés elsősorban a
bordaközben található meg, de az energetikai követelmények teljesítése miatt a
külső oldalon polisztirol kiegészítő hőszigetelést vakolatrendszerrel helyeznek
el utólag. Belső oldalon a hiányzó hőtároló tömeg biztosítására és egyben installációs
felületnek 50 mm hőszigetelő farost lemezt helyeznek el, végül tűzálló
gipszkarton burkolattal és gletteléssel zárul a sor.
A legújabb fejlesztések a káros anyag
mentes építési módot célozták meg, így jött létre az u.n. Arche Nova
falszerkezet. Kívülről befelé haladva a rétegek a következő képen alakultak:
páraáteresztő vakolat, 80 mm fagyapot hőszigetelés, 16 mm faforgács építőlemez,
160 mm műszárított fenyő vázfa, közte 160 mm fagyapot hőszigetelés,
páradiffúziós fólia, 16 mm faforgács építőlemez, 50 mm fagyapot hőszigetelő
réteg, 15 mm tűzálló vályogrost lap, glettelés, festés.
A
konferencia szünetben megkerestem Kujáni Pétert egy lehetséges együttműködés
ötletével, melyet ő pozitívan fogadott. A kutatás témája olyan készház típusok
fejlesztése volna mely az alternatív építőanyagok felhasználásával történne. A
szalma, mint jó hőtároló tömeg, rendkívül jó hőszigetelés érdekes fejlődési
irányát képezheti az előregyártott borított vázas építési módnak. A technológia
végiggondolás és megvalósíthatóvá tétele volna elsősorban a cél. Másodsorban
konkrét épületekre kellene javaslatot tenni, melyek adott esetben bővíthetik a
Wolf System Kft. készház palettáját. Az előregyártott panelokra tett kísérlet
nem új a szalma építés terén. Az infrastrukturális háttér kialakítása viszont
országonként eltérő a jogszabályi háttér végett. A munka a 2014/15 őszi
szemeszterében szemináriumi keretek között indulhat meg hallgatók bevonásával.
Szorosan
kapcsolódott Horváth Tamás, a győri Széchenyi István Egyetem, Építészeti és
Épületszerkezeti Tanszékének oktatója által bemutatott: Fenntartható
lakóépületek és lakóterületek koncepciói Délkelet-Európában – Párhuzamos
építészeti ötletpályázatok a MILD HOME projektben című előadása. A téma egy
építészeti pályázat köré szerveződött, melyet különböző országokban hasonló
feladat kiírással bonyolítottak le. A feladat ismertetése után az országok első
három díjas terveit mutatta be. A MILD HOME egy mozaik szó: My modular,
Intelligent, Low cost, Do it yourself. Továbbá elvárás volt, hogy a prototípus
házból létrehozandó telep közel zéró energia felhasználású legyen. A legtöbb
pályamunka valamilyen formában foglalkozott a szalma felhasználásával.
Pataky Rita a BME Építészmérnöki Kar,
Épületszerkezettani Tanszék oktatója „Növényzet, mint a térelhatárolás
szerkezeti eleme” című előadásában rendszerezte a zöld homlokzatok fajtáit
épületszerkezeti szempontból.
Dr. Markó Balázs, az Ybl Miklós
Építéstudományi Kar „Gondolatok az épületszerkezettan oktatás módszertani
változásairól” című előadásában a megváltozott hallgatói igények jelentette
kihívásokra reflektált. Dr. Szabó Péter a Nyugat-Magyarországi Egyetem, Simonyi
Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar oktatója a „Felhő alapú
épületszerkezettan oktatás”-ról tartotta izgalmas, grafikailag rendkívül
kifinomult előadását.
Az
oktatás módszertani kérdéséről komoly vita alakult ki. A tananyag fejlesztés
minden résztvevő egyetemen kardinális kérdés. A „Z” generáció tagjait az
1990-es évek második felében születettek adják, azok, akik már a digitalizált
világba, a számítógépek, játékkonzolok, internet korszakába születtek bele,
ebben nőttek fel és szocializálódtak. A fiatal korosztály sajátos nyelvezettel,
kommunikációs stílussal és kommunikációs eszközökkel rendelkezik, így aktiválásuk,
valamint a velük való, nekik szóló kommunikáció is csak úgy lehet sikeres, ha
megismerjük jellemzőiket és ennek megfelelően közelítünk a célcsoporthoz. A
fiatalok többnyire nincsenek tisztában az egyetemen folyó tudományos munkával,
így mindenképpen szükséges a pályaválasztás előtt állók informálása és
ösztönzése, a már felsőoktatásban részt vevő hallgatók bevonása a
kutatómunkákba.
Összességében
tartalmas és összetett konferenciát tudhatunk magunk mögött. Azon túl, hogy
megismerhettük más egyetemek kutatási és oktatási irányait, lehetőség nyílt új
kapcsolatokat építésére és nem utolsósorban egy kis lazításra Villányban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése