A természetes építőanyagok lehetőségei az új jogszabályi környezetben
Az építészek felelősségi köre megváltozott. Az Európai Unió (305/2011/EU) rendelete alapján harmonizálni, egységessé kellett tenni a magyar építési termékekre vonatkozó forgalombahozatali szabályt. Célja a változásnak a versenyképes uniós piac megteremtése és a felelősségi körök behatárolása.1 (Construction Products Regulation, CPR rendelet)
Miért is érdekes a kutatás-fejlesztés szempontjából ez a rendelet? Mert jelentősen kihat az alternatív (természetes, bontott stb.) építőanyagok épületekbe építhetőségére.
Alapvetően két irányt lehet megkülönböztetni a jogszabályban. Az első a hagyományos, ipari körülmények között előállított építőanyagokat érinti. Ennek lényege, hogy a gyártó teljesítménynyilatkozatot köteles adni a termékre. A teljesítménynyilatkozatban szerepelnek a legfontosabb, szabványosan megállapított jellemzők. A tervezőnek az a feladata, hogy a lényeges elvárt műszaki terméktulajdonságokat megadja, amiket a kivitelezés során a termékek teljesítménynyilatkozataival össze lehet vetni. Ennek a rendelet szerint az is megfelel, ha a termék konkrét, egyértelműen beazonosítható. Ha a tervező nem konkrét terméket jelöl meg, hanem az építési termékekre vonatkozóan elvárt műszaki teljesítményeket határoz meg, az építészeti-műszaki dokumentáció az építménybe betervezett építési termékek elvárt teljesítményére vonatkozóan legalább a következő információt tartalmazza:
Mivel a jogosultsággal rendelkező tervezőknek kell pontosan és részletesen meghatározni a felhasználandó anyag elvárt tulajdonságait, a szállítás, az előkészítés, a tárolás és beépítés feltételeit, az alkalmazás műszaki megoldásait, tehát a természetes építőanyagokra vonatkozó részletes és egyedi műszaki specifikációt, az ilyen jellegű vizsgálatok és elő-szabványok kulcsfontosságú szerepet játszanak a tervezés során. Összességében elmondható, hogy még sok a nyitott kérdés az új szabályozással kapcsolatban. Szerencsére már egyre több információ beszerezhető a szalmabála építési célú használatáról. Nemzetközi szinten is nagy érdeklődés övezi, hiszen ökológiai lábnyomát tekintve magasan a hagyományos építőanyagok felett áll, ezért több nyugati országban már előrébb tart az anyagtulajdonságok feltérképezése különböző igénybevételek esetén.
a) a tartószerkezet – előre gyártott építési elemek vagy késztermékek esetén –aa) anyagának megjelölését, főbb méreteit,ab) alkalmazott terméktípusának megnevezését, amennyiben már ismert;b) a tartószerkezetnek az állékonyság és mechanikai szilárdság szempontjából legjellemzőbb elvárt teljesítményét, amennyiben azokra jogszabály vagy jogszabályban hivatkozott szabvány követelményt állapít meg;c) az egyéb építményszerkezetben az építési terméknek a felhasználás szempontjából legjellemzőbb elvárt termékjellemzőit, amelyekre jogszabály vagy jogszabályban hivatkozott szabvány tűzvédelmi (pl. tűzállósági határérték, tűzvédelmi osztály), épületenergetikai (pl. hőátbocsátási tényező), zajvédelmi vagy egészségvédelmi követelményt állapít meg;d) akadálymentes kialakítás esetén alkalmazott burkolatok, rácsok, kapaszkodók, lépcső elemek, ajtócsukó berendezések és más speciális építési termékek elvárt teljesítményét;e) amennyiben jogszabály, szabvány vagy a tervezési program a tervezett építmény szempontjából közegészségügyi, biztonsági vagy más követelményeket tartalmaz, akkor a követelmények teljesítéséhez szükséges mértékben és részletezettséggel kell megadni az alkalmazott építési termékek elvárt teljesítményét;f) a létesítendő épületgépészeti rendszerek (fűtési, hűtési, gépi szellőztetési és használati melegvíz-előállító) berendezéseinek elvárt termékjellemzőit, amennyiben az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendelet követelményt állapít meg [275/2013. (VII. 16.) Korm. rend. 4. § (4) bek.].
A kivételeket a 275/2013 (VII. 16.) Korm. rend. 3. § (2.b) pontja szabályozza: egyedi, hagyományos, természetes, bontott vagy műemléki épületbe beépített építési termék beépítése esetében a felelős műszaki vezető építési naplóban az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerint tett nyilatkozattal igazolja. Tehát teljesítménynyilatkozat lényegében minden kereskedelmi forgalomban kapható építési termékhez kell, a néhány fenti kivétel esetén a felelős műszaki vezető igazolja a megfelelőséget – persze adott esetben ehhez laboratórium, szakértő intézmény (pl. ÉMI) segítségét igénybe veheti, sőt, fontos és kényes szerkezeteknél igénybe kell vennie.
A szalma a természetes építőanyagok csoportjába tartozik és itt általában nem szabványosított termékekről beszélünk. A természetes építőanyagok építési célú alkalmazása esetén sem lehet eltekinteni a szabványt pótló építőipari műszaki engedély (ÉME) vagy az európai műszaki engedély (ETA) kidolgozásától. Jelenleg csak egy elő-szabvány létezik a szalmabála építőelemek követelményeinek definiálására. (MSZE 3576-2:2012) Fejlesztés alatt áll egy szabvány is, de véglegesítése még kérdéses. Mindenesetre a 3/2003 ide vonatkozó része szerint: „ Ez az elő-szabvány, mint magyar nemzeti szabványkiadvány a termékre vonatkozó 3/2003. (1. 25.) BM-GKMKvVM együttes rendelet szerint jóváhagyott specifikációként a megfelelőségigazolási eljárás alapját képezheti” (2013. július 1-jén veszítette hatályát ez a rendelet, helyette a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet rögzíti az építési termékek beépítésére vonatkozó előírásokat)
Az Energia és Környezet Alapítvány megbízásából 2008-ban egy vizsgálati jegyzőkönyv készült a kétoldali agyagvakolattal ellátott szalmabála kitöltésű nyílás nélküli teherhordó falszerkeze tűzállósági vizsgálatáról az ÉMI (Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht.) közreműködésével. (Témaszám:M-110/2008) Ez alapján a falszerkezet éghetőségi besorolása: nehezen éghető, a falszerkezet tűzvédelmi osztálya: „B”.4
A kivételeket a 275/2013 (VII. 16.) Korm. rend. 3. § (2.b) pontja szabályozza: egyedi, hagyományos, természetes, bontott vagy műemléki épületbe beépített építési termék beépítése esetében a felelős műszaki vezető építési naplóban az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerint tett nyilatkozattal igazolja. Tehát teljesítménynyilatkozat lényegében minden kereskedelmi forgalomban kapható építési termékhez kell, a néhány fenti kivétel esetén a felelős műszaki vezető igazolja a megfelelőséget – persze adott esetben ehhez laboratórium, szakértő intézmény (pl. ÉMI) segítségét igénybe veheti, sőt, fontos és kényes szerkezeteknél igénybe kell vennie.
A szalma a természetes építőanyagok csoportjába tartozik és itt általában nem szabványosított termékekről beszélünk. A természetes építőanyagok építési célú alkalmazása esetén sem lehet eltekinteni a szabványt pótló építőipari műszaki engedély (ÉME) vagy az európai műszaki engedély (ETA) kidolgozásától. Jelenleg csak egy elő-szabvány létezik a szalmabála építőelemek követelményeinek definiálására. (MSZE 3576-2:2012) Fejlesztés alatt áll egy szabvány is, de véglegesítése még kérdéses. Mindenesetre a 3/2003 ide vonatkozó része szerint: „ Ez az elő-szabvány, mint magyar nemzeti szabványkiadvány a termékre vonatkozó 3/2003. (1. 25.) BM-GKMKvVM együttes rendelet szerint jóváhagyott specifikációként a megfelelőségigazolási eljárás alapját képezheti” (2013. július 1-jén veszítette hatályát ez a rendelet, helyette a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet rögzíti az építési termékek beépítésére vonatkozó előírásokat)
Az Energia és Környezet Alapítvány megbízásából 2008-ban egy vizsgálati jegyzőkönyv készült a kétoldali agyagvakolattal ellátott szalmabála kitöltésű nyílás nélküli teherhordó falszerkeze tűzállósági vizsgálatáról az ÉMI (Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht.) közreműködésével. (Témaszám:M-110/2008) Ez alapján a falszerkezet éghetőségi besorolása: nehezen éghető, a falszerkezet tűzvédelmi osztálya: „B”.4
Mivel a jogosultsággal rendelkező tervezőknek kell pontosan és részletesen meghatározni a felhasználandó anyag elvárt tulajdonságait, a szállítás, az előkészítés, a tárolás és beépítés feltételeit, az alkalmazás műszaki megoldásait, tehát a természetes építőanyagokra vonatkozó részletes és egyedi műszaki specifikációt, az ilyen jellegű vizsgálatok és elő-szabványok kulcsfontosságú szerepet játszanak a tervezés során. Összességében elmondható, hogy még sok a nyitott kérdés az új szabályozással kapcsolatban. Szerencsére már egyre több információ beszerezhető a szalmabála építési célú használatáról. Nemzetközi szinten is nagy érdeklődés övezi, hiszen ökológiai lábnyomát tekintve magasan a hagyományos építőanyagok felett áll, ezért több nyugati országban már előrébb tart az anyagtulajdonságok feltérképezése különböző igénybevételek esetén.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése