Beszámoló a szalmabála építő szakmai rendezvényről

Időpont:

2013. november 9. (szombat) 8:30 - 18:00 - óráig

Helyszín:

Humusz Ház - 1111 Budapest, Saru u. 11.

„A szalmabála egy olyan építő anyag, amelyet ma még kevesen ismernek, de olyan jó tulajdonságokkal rendelkezik, hogy méltán helye van a hazai építőiparban. „ áll az Energia és Környezet Alapítvány hivatalos jelentkezési lapján. (www.energiaeskornyezet.hu/ )

A bevezető mondat tartalmazza az okokat, amiért az alternatív építőanyagok közül a szalma építészet különösen fontossá vált számomra. Hiszen kutatni azt érdemes, amit még nem ismernek sokan, ezáltal még van lehetőség új technológiák fejlesztésére, ráadásul tulajdonságai kapcsán a fenntarthatóság valódi -nem csak szimbolikus- éllovasává válhat.

A rendezvény Budapest szívében, a Petőfi hídtól nem messze egy magas beépítettségű területen -egy földszintes kicsi házban- került megrendezésre. Az épületet a HUMUSZ szövetség menedzseli. Az egyesület elkötelezett híve a környezetvédelemnek, szemlélet formáló munkásságuk rendkívül sokrétű.

(További információk a http://www.humusz.hu weblapon kapható róluk.)

Az Energia és Környezet Alapítvány is már több mint 10 éves múltra tekint vissza. Főbb tevékenységeik között a szalmabála építészet propagálását, települési önrendelkezés fejlesztését, ismeretterjesztést, szemléletformálást, kutatást és új energetikai rendszerek kialakítását sorolták.

Munkatársaik Zalatnay László (Zulu) társelnök, Ilyés Tímea, irodavezető és Révész Márton, szalmabálaház építő. Az előadások törzsanyagát ők szolgáltatták. További előadásokat tartott még Medgyasszay Péter PhD. Neve az utóbbi időben összefonódott a környezettudatos, hagyományos építőanyagok ismertetésével, köszönhetően Novák Ágenssel közösen szerkesztett Föld- és szalmaépítészet című könyvük kapcsán, illetve a Brüsszelben elért sikere révén, mikor beválogatták megvalósult épületét -melyet a jogszabályok tükrében meg sem lehetett volna építeni- az Európai Építészek Szövetsége 20 éves jubileumának megünneplésére rendezett kiállításra.

A közönséget több építész mellett, lehetséges építtetők és építőiparban dolgozó munkások alkották. Kandalló építők is rendszeresen járnak a továbbképzésre. A szervezők viccesen megemlítették, hogy informatikus mindig van a hallgatóság körében.

Az előadások felépítése logikus volt. Távolról indítottunk és haladtunk a részletek felé. Tetszett a gondolat, hogy a szalma építészet túlmutat önmagán és egy jelentős szemlélet váltás, mondhatni paradigma váltás kicsi, de annál jelentősebb eleme. Gazdasági összefüggései, környezeti hatása további szimpátiát vált ki, az erre érzékenyekből. Teljes élet ciklusát tekintve összemérhetetlenül kicsi az ökológiai lábnyoma. Összevetve az építőiparban könnyen beszerezhető kommersz anyagokkal szemben radikálisan környezetbarátnak mondható.

Természetesen megvannak a hátulütői is. Itt főleg a nehézkes jogszabályi beágyazódását lehet kiemelni. Értelemszerűen ez kihat az építési műszaki engedélyezési eljárásokra is. Tekintve, hogy az építőanyagok minősítését meghatározó jogszabályt újfent módosították, ugyanis ütközött egy EU-s szabállyozással, most újra meg kell találni a lehetőségeket a szabályos engedélyezésre.

(http://www.epitesijog.hu/figyelo/1245-hatalyat-veszti-az-epitesi-termekek-megfeleloseg-igazolasarol-szolo-jogszabaly )

A jogi nehézségeken túl számos épületszerkezeti probléma is felmerül, melyek alapvetően határozzák meg az épületek geometriáját. Zárójelben megjegyezném, itt is érzek még lehetőségeket a kísérletezésre. A Magyarországon épülő házak jelentős része nosztalgikus úton közelít a forma alkotáshoz. Amennyiben távolságot tudunk tartani a szokásoktól új lehetőségek tárulhatnak elénk.

Az esettanulmányok rámutattak a helyes és helytelen építéstechnológiai alkalmazásokra. Az technológia jelen állásának ismertetését az anyagismeret követte és értünk el az atomokra bontott részletekig.

Bepillantást nyerhettünk egy alakuló szabvány részleteibe is. A szabvány zöld utat adhat a szalma építészet számára.

Mindent egybevetve tartalmas előadásokat hallgathattunk meg. Ezúton is kívánok sok sikert az Energia és Környezet Alapítvány tartalmas és jelentős munkájához, bízva az esetleges jövőbeli együttműködési lehetőségek kidolgozásában.